A Székesfehérvár-Veszprém Fejlesztési Pólustengely program részét képező székesfehérvári fejlesztési pólusprogramról péntek délelőtt kezdődtek meg a Gyurcsány Ferenc miniszterelnök és Warvasovszky Tihamér polgármester vezette tárgyalások Székesfehérváron.  

Gyurcsány Ferencet a városháza előtt Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere üdvözölte. A városháza folyosóján kiállításon mutatták be a pólusprogramba bekapcsolódó székesfehérvári vállalatok termékeit.  

Ezt követően néhány perces négyszemközti beszélgetést folytatott Warvasovszky Tihamérral, majd a tárgyaló delegációk zárt ajtók mögött megkezdték az egyeztetést a székesfehérvári fejlesztési pólusprogramról.  

A megbeszélésen részt vett Bajnai Gordon fejlesztési kormánybiztos és Magyar Bálint, a Fejlesztéspolitikai Irányító Testület tagja.  

A város pólusprogramjának az innováció és a gazdaságfejlesztés áll a középpontjában. Erre épül fejlesztési stratégiája is, amelynek célja a gazdasági és tudásbázis összekapcsolásával innovatív, magasabb hozzáadott értéket megtestesítő termékek gyártása, az azok előállítását biztosító munkahelyek megteremtése, s az egész térség hosszú távú versenyképességének biztosítása.  

A Székesfehérvár-Veszprém pólustengely tíz nagyprojektet dolgozott ki, elsősorban a mechatronika, az informatika, a bioenergetika és a környezetvédelem területén.  

A kormányfő a városházi megbeszélést követően az autóipari high-tech termékeket gyártó Visteon Hungary Kft. üzemébe látogatott.  

Karikó Zsolt gyárigazgató kalauzolásával megtekintette az amerikai tulajdonú, tavaly 54 milliárd forint árbevételt elért, az idei évre 64 milliárd forintot tervező cég üzemcsarnokát és néhány termékét.  

A tapasztalatokról a látogatás végén Bajnai Gordon fejlesztési kormánybiztos elmondta: a pólusvárosok eddig megismert programjai közül a legkedvezőbb tapasztalatokat Székesfehérváron szerezték.  

- A városvezetés és az oktatás képviselői leginkább itt értették meg, hogy olyan fejlesztési programra van szükség, amely akkor is fenntartható lesz, ha hét év eltelik, és nem lesznek európai uniós források. A program sikerének pedig az a biztosítéka, hogy a magánvállalatok és a piac is vegyen részt vállaljon a megvalósításukból - mondta Bajnai Gordon.  

Egy-egy fejlesztési pólusra átlagosan 60-80 milliárd forint juthat a következő hét évben, de a rendelkezésre álló források elosztásánál a fenntartható fejlődést, gyors növekedést biztosító programok többet kapnak.  

- Közpénzből hét év alatt 500- 600 milliárd forintot költhet az ország a programok megvalósítására, de ezt az összeget magántőkéből szeretnék megduplázni - mondta.  

Tájékoztatása szerint az Európai Unióval folytatott tárgyalások lezárását, majd a kormány jóváhagyását követően, várhatóan júniustól megkezdődhet az első programok megvalósítása - mondta Bajnai Gordon.  

 

Gyurcsány Ferenc Veszprémben  

Gyurcsány Ferenc miniszterelnök pénteken a veszprémi városházi megbeszélését követően a Pannon Egyetemre látogatott, ahol a műszaki és az egészségügyi informatikai, továbbá a biztonsági és a mechatronikai laboratóriumokat kereste fel.  

A miniszterelnököt Gaál Zoltán, a Pannon Egyetem rektora fogadta és kalauzolta a közép-dunántúli tudományos központ laboratóriumaiban. Az egészség-informatikai laboratóriumban olyan műszert mutattak be, amely összekapcsolja az orvostudományt és az informatikát: mutatja az agy működését, és alkalmas a gyógyszerek hatásának mérésére is. A miniszterelnöknek arra a kérdésére, miszerint van-e az egyetemnek olyan szervezete, amely ebből a találmányból "üzletet tud csinálni, s a pénzt itt is hagyja", a rektor megjegyezte: "fel van építve a dolog üzleti része is".  

Az Információ-biztonsági Kutató Központban a miniszterelnöknek bemutatták azt friss fejlesztésű szenzort, amely alkalmas a környezetéből érkező információk rögzítésére, értékelésére és elemzésére, illetőleg ezek alapján döntések, intézkedések kezdeményezésére. Kürt Tamás, a regionális egyetemi tudáscentrum igazgatója elmondta: a rendszer jelzi például azt a biztonsági kockázatot is, hogy ha "olyan valaki kísérel meg belépni egy adott helyiségben lévő számítógépre, aki a fizikai beléptető rendszer szerint nincs is ott". 

A miniszterelnök ezt követően informatika szakos hallgatókkal beszélgetett a képzésről, a kollégiumi díjakról, a végzősök elhelyezkedési lehetőségeiről és a kezdő fizetésekről.  

A kormányfő veszprémi látogatásának végeztével Bajnai Gordon fejlesztési kormánybiztos nyilatkozott a sajtónak, hangsúlyozva: Budapesten kívül még hét várost szeretnének "feltenni Európa növekedési, üzleti térképére, s Veszprém a potenciális nyertesek közé tartozik". Mint mondta, a finanszírozásukra közel 600 milliárd forintot különítettek el, ami azt jelenti, hogy városonként úgy 70-80 milliárd jut.  

- Ugyanakkor ez verseny is, azaz döntő, hogy kinek, milyen programja van, s így lesz majd város, amely csak a felét kapja a 70-80 milliárdnak, más meg jóval többet - tette hozzá a kormánybiztos.  

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Székesfehérvár és Veszprém - mint egyenrangú társfejlesztési pólusok a közép-dunántúli régióban - nem versenytársai egymásnak, hanem közösen, összehangolva kell kidolgozniuk fejlesztési programokat.  

- A veszprémi tudásközpont, az egyetem reflektáljon az erős fehérvári iparra és viszont; mindenki azt tegye bele a közös projektbe, ami az erőssége - hangsúlyozta Bajnai Gordon.  

Debreczenyi János, Veszprém polgármestere is azt hangsúlyozta a sajtónak, hogy közösen dolgoznak a pólusprogramokon Székesfehérvárral, s olyan fejlesztések valósulhatnak majd meg a jövőben e két városban, amelyek minőségi iparfejlesztést jelentenek, komoly tudásbázisra alapozva.