Tényállás:
 

A referensi munkakörben foglalkoztatott a közszolgálati jogviszonyát megszüntető felmentő intézkedés jogellenességének megállapítását és az eredeti munkakörében való továbbfoglalkoztatását kérte. Álláspontja szerint felmentése a rendeltetésellene joggyakorlás és a hátrányos megkülönböztetés tilalmába ütközik, mivel arra megfelelő indok nélkül, a munkáltató vezetőjével szemben megfogalmazott szakmai kritika, a kialakult ellentétek, és bizalomvesztés okán került sor. 

 

Döntés:
 

A Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint a rendeltetésszerűség objektíve vizsgálandó. Az egyébként fennálló felmentési (felmondási) jog gyakorlása is jogellenessé válik, ha bizonyítottan a rendeltetésével össze nem férő célból, esetleg ártó szándékkal kerül rá sor, illetve ilyen eredményre vezet. A joggal való visszaélés akkor is megállapítható, ha a munkáltató a felmentést a munkavállalónak (közalkalmazottnak, köztisztviselőnek) a véleménynyilvánítási szabadsága körében tett észrevétele miatt, annak következményeként közölte, ugyanakkor a személyes ellenszenv, bizalmatlanság önmagában nem minősül a rendeltetésellenes joggyakorlást megalapozó körülménynek. A bizonyítottan színvonalas munkát végző, hosszú szakmai tapasztalattal rendelkező, kezdeményezőkészségéről ismert referens és a munkáltató vezetője között elismerten voltak szakmai viták, a referens szakmai felvetéseinek megalapozottságát a bejelentésére indult felügyeleti vizsgálat jórészt igazolta. Ugyanakkor felmentésének indokát a munkáltató vezetője nem jelölte meg, arra az SZMSZ rendelkezéseivel ellentétesen, a vezetőtársi javaslatok kikérése nélkül került sor. Mindezekre tekintettel a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapításra került.