Ameddig a kormánynak lehetősége van a nyugdíjak megállapítását befolyásolni, addig eszerint a módszer szerint teszi majd.
Elmondta: az 1997-es nyugdíjtörvényt követően vetődött fel, hogy a mindenkori januári nyugdíjemelés mértékét milyen módszer alapján állapítsák meg. Akkor konszenzus született abban: az úgynevezett svájci indexálási rendszer az, amely leginkább megfelel a kormány szándékának. Eszerint a nettó bérek növekedését és az inflációt 50-50 százalékban figyelembe véve állapítják meg a nyugdíjat.
Idén ötszázalékos nyugdíjemelés volt, miután a fogyasztói árak 4,8 százalékos és a nettó átlagkeresetek 5,2 százalékos növekedésével számoltak - magyarázta az államtitkár.
Mint elmondta, rendelkezés van arról, hogy ha az évközbeni inflációs adatok eltérnek a januárban tervezettől, akkor novemberben visszamenőlegesen korrigálni kell a nyugdíjakat, az eltérő mértéknek megfelelően. Az idén már májusban volt egy 1,1 százalékos korrekció - fűzte hozzá.
Korózs Lajos elmondta: ha csak az inflációt vennék figyelembe, az idő előrehaladtával egyre távolabb kerülnének a nyugdíjak a bérektől.
A kormányszóvivői tájékoztatón elhangozott: a kabinet szerdai ülésén jelentést hallgatott meg a nyugdíjak vásárlóértékéről.
Kifehérítésből tavaly 80-100 milliárd forint költségvetési bevétel
- A feketegazdaság fehéredése nyomán 2007-ben 80-100 milliárd forint többletbevétel folyt be a költségvetésbe - mondta Szikora János, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) elnöke szerdán, a kormányszóvivői tájékoztatatón.
A Pénzügyminisztérium a kifehérítésből származó többlet költségvetési bevételt 80 milliárd forintra becsülte, független szakértők szerint az összeg 100 milliárd forint - egészítette ki a az információt Szikora János.
Az APEH elnöke elemezte a hatóságok közös fellépésének fehéredési következményeit, amelynek nyomán a veszteséget valló vállalkozások száma 2007-ben 14 százalékkal csökkent a korábbiakhoz képest, miközben a veszteséget valló egyéni vállalkozók száma 105 ezerről 76 ezerre mérséklődött.
Az APEH tavaly több mint 11 ezer vagyonosodási vizsgálatot folytatott le, s 42,7 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapított meg. Az idén eddig 3 ezer vagyonosodási vizsgálat fejeződött be, 22 milliárd forintos nettó adókülönbözet megállapítással - sorolta az adatokat az elnök.
A foglalkoztatás kifehérítésének jegyében tavaly 77 ezer 600 ellenőrzést végzett az adóhatóság, a feltárt járulékkülönbözet összege 19,1 milliárd forint volt - hangsúlyozta Szikora János.
Társadalombiztosítási jogviszonnyal korábban közel félmillió állampolgár nem rendelkezett, ebben az évben 3.600 munkaadóhoz illetve 109 ezer magánszemélyhez fordult az APEH annak érdekében, hogy tisztázza biztosítási viszonyát - közölte egy kérdésre az elnök. Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon kötelező egészségbiztosítást kötni, tehát a "majd én fizetek az orvosnak" magyarázat elfogadhatatlan.
A külföldön vásárolt és külföldi rendszámmal működő személygépkocsiknál, amelyek döntő része szlovák, a regisztrációs adóval kapcsolatban fokozott ellenőrzést végez a szlovák hatóságokkal együttműködve a Vám- és Pénzügyőrség (VP) - jelezte Nagy János országos parancsnok.
A tábornok elmondta: 1.902 természetes illetve 3.700 jogi személy rendelkezik szlovák lakhellyel illetve helyi regisztrációval, s most azt vizsgálja a VP, hogy közülük hányan rendelkeznek szlovák rendszámú gépkocsival. Majd második körben a vizsgálat arra terjed ki, hogy a vásárlás milyen célt szolgál, esetleg nem a magyar regisztrációs adó megkerülését-e.