A kormányszóvivő hangsúlyozta, csütörtöktől nincs kibúvó a felelősség alól, már nem lehet arra hivatkozva megúszni a közlekedési bírságot, hogy egy rokon vezette az autót. 

Emlékeztetett arra, az objektív felelősségre vonatkozó szabályok január 1-vel léptek hatályba, de négy hónap felkészülési időt kaptak az állampolgárok és a hatóságok is. 

- Az év eleje óta így csak figyelmeztetést kapott az autó üzemben tartója a gépkocsijával elkövetett szabályszegés miatt, a rendőrség az értesítésben azt is jelezte, hogy mekkora bírságot kellene kifizetnie emiatt - tette hozzá. 

Daróczi Dávid beszámolt arról, hogy az év első négy hónapjában több mint 20 ezer ilyen figyelmeztető levelet kaptak a tulajdonosok, ami azt jelenti, hogy ha a szabályokat élesben alkalmazta volna a rendőrség, akkor több mint 600 millió forintnyi bírságot lehetett volna kiszabni. 

Felhívta a figyelmet, hogy a közlekedést veszélyeztetőkkel szemben hirdetett zéró tolerancia eredményei már az év első 3 hónapjában érezhetőek voltak, mert 2007 hasonló időszakához képest 11 százalékkal kevesebb személyi sérüléses baleset, és 36 százalékkal kevesebb halálos baleset történt az utakon.  

Három hónap alatt 110-zel kevesebben haltak meg közlekedési balesetben. Az ittasan okozott közlekedési balesetek aránya 14-15 százalékról 10 százalékra esett vissza, a helyszínen ittas vezetés miatt pedig 2.216 jogosítványt vettek el - folytatta a felsorolást a kormányszóvivő. 

Daróczi Dávid kitért arra, a kormány tájékoztató kampányokat is indított, hogy felhívja az autósok figyelmét arra a veszélyre, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha félvállról veszik a szabályokat. Ennek részeként a napokban 3,2 millió közlekedésbiztonsági kisokos elnevezésű füzet jut el a háztartásokba, amely tételesen ismerteti, hogy az egyes közlekedési szabályszegésekért hány büntetőpont jár. 

Közölte, a kiadvány összköltsége nettó 23,4 millió forint, amely tartalmazza a nyomdai és a terjesztési költségeket. 

 

Hétfőtől több mint 125 ezer diák érettségizik 

- A kormány jelentést hallgatott meg az idei érettségi vizsgákról, hétfőn ugyanis a magyar nyelv és irodalom írásbeli vizsgával megkezdődik a tavaszi érettségi vizsgaidőszak - közölte a kormányszóvivő a szerdai tájékoztatón. 

Daróczi Dávid tájékoztatása szerint május 5-e és június 27-e között közel 1.200 helyszínen, több mint 125 ezer diák tehet érettségi vizsgát, ami nagyjából nyolcszázzal több, mint tavaly. 

Emlékeztetett arra, hogy az idei a nyolcadik olyan vizsgaidőszak, amely a kétszintű érettségi vizsga szabályai szerint zajlik, vagyis a diákok emelt- és középszintű vizsga keretében adhatnak számot tudásukról. 

Tájékoztatása szerint idén csaknem 96 tantárgyból 28 ezer emelt szintű, 182 tantárgyból pedig mintegy 428 ezer középszintű vizsgát tesznek a diákok. 

Daróczi Dávid közölte: a tapasztalatok azt igazolják, hogy az oktatási reform egyik első lépéseként bevezetett kétszintű vizsgarend sikeres, mert kiszámíthatóbbá, igazságosabbá és korszerűbbé tette az érettségi vizsgáztatás rendszerét. 

- Kiszámíthatóbb a rendszer, mert világosak és egyértelműek a tantárgyi követelmények, és igazságosabb, mert az érettségiző diákok tudása egységes követelményrendszer alapján mérettetik meg - hangoztatta. 

Mint mondta, a diákoknak nagy könnyebbséget jelent, hogy nem kell kétszer vizsgázniuk, hiszen a 2005-ben bevezetett új érettségi rendszer kiváltja az egyetemi és a főiskolai felvételi vizsgát. 

A kormányszóvivő kitért arra, a 2008-as érettségi vizsgák zavartalan lebonyolítását is felügyeli az a bizottság, amely erre a célra még 2007 januárjában jött létre. 

 

Fellép a kartellezés ellen a kormány 

- A kormány nem csupán a közbeszerzési törvény módosításával akar keményebben fellépni az ügyeskedő vállalkozásokkal szemben, hanem a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítását is javasolja - közölte Daróczi Dávid kormányszóvivő. 

A javaslat az egyik legsúlyosabb versenyjogi jogsértéssel, a kartellezéssel szembeni hatékonyabb fellépést célozza.  

Tájékoztatása szerint a módosítás értemében - ha azt elfogadja az Országgyűlés - a Gazdasági Versenyhivatalnak arra is lesz lehetősége, hogy azt a cégvezetőt, akit rajtakapnak, és el is marasztalnak kartellezés miatt, 2 évre eltiltsa tisztségétől.  

Hozzátette, a kormány tovább erősítené a magánjogi védelmét is azoknak, akik a kartellezés miatt kárt szenvedtek. Egyszerűbbé teszi a perindítást és a bizonyítást is, hogy a jogrendbe beépül egy vélelem, amely kimondja, hogy a kartell meg nem engedett módon növeli az árakat. Mindez azt jelenti, hogy a polgári per során a beperelt cégnek kellene bizonyítania, hogy a kartellezésnek nem volt árnövelő hatása - ismertette a módosítási javaslat részleteit. 

Daróczi Dávid beszámolt arról, a kormány a kartellgyanús ügyek hatékonyabb feltárása érdekében törvényi szintre emelné az úgynevezett engedékenységi politikát, vagyis a kartellezésben részt vevő, és a vizsgálat során ezt a tevékenységet feltáró cég akár teljes egészében mentesülhetne a szankcionálás alól. Megjegyezte, ez eddig is létezett a gyakorlatban, de nem volt törvényi szinten szabályozva. 

- A kormány javaslata alapján 200 ezer forintra emelkedne a fúzió bejelentésének elmulasztására kiszabható napi bírság - közölte. 

A kormányszóvivő hangsúlyozta, a kartellezéssel szembeni hatékony fellépéshez a nyilvánosság is nagyban hozzájárul, épp ezért tesz a kabinet javaslatot arra is, hogy az alkalmazott szankciókat kiegészítve, a jogsértéseket is nyilvánosságra hozzák, például országos napilapokban. 

A kormány a törvénymódosítást várhatóan még a héten benyújtja a parlamenthez.