BUDAI BERNADETT: - Jó napot kívánok! Köszöntök mindenkit a kormányülést követő kormányszóvivői tájékoztatónkon, melynek vendége Székely Tamás egészségügyi miniszter úr. Én a miniszter úr után egy rövid elmondandóval készültem, ugyanis mai ülésén a kormány elfogadta az amerikai vízummentességről szóló megállapodást. 

Visszatérve az egészségügyre: bizonyára emlékeznek rá, hogy április 15-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök azzal bízta meg Székely Tamást, hogy folytasson egyeztetéseket az orvosszakmai szervezetekkel a háziorvosi rendszer finanszírozási kérdéseiről. A kormány mai ülésén megtárgyalta és el is fogadta a szakmai szervezetekkel folytatott tárgyalások eredményeképpen megszületett kormányrendeletet. Az új háziorvosi finanszírozási rendszer részleteiről az egészségügyi miniszter számol be önöknek. Előtte azonban arról kérdezem a miniszter urat, hogy milyen információi vannak az M0-áson történt buszbalesettel, annak mentési munkálataival kapcsolatosan.  

SZÉKELY TAMÁS: - Az M0-on, a diósdi leágazás környékén ma délelőtt két autóbusz ütközött össze egymással, 17 személy sérült meg. A mentőszolgálat időben kiért, ellátta a sérülteket és beszállította őket a Szent János Kórház traumatológiájára. A kárhelyet fölszámolták. El kell mondanom azt is, hogy a kialakult dugóban bent rekedt egy mentőautó, amelyben egy lélegeztetésre szoruló beteget vittek volna kórházba, ezért ki kellett küldeni a mentőhelikoptert, ami sikeresen átvette a beteget, akit átszállítottak a megfelelő gyógyintézménybe. Így aztán azt mondhatom, hogy a mentőszolgálat - úgy, ahogy egyébként szokta - tette a dolgát. Annyi információm van a sérültekről, hogy mindannyian - jelen tudásom szerint - könnyű sérülést szenvedtek. 

**** 

És akkor rátérnék arra, hogy mi történt ma a kormányülésen. Nagyon röviden összefoglalva az előzményeket - ahogy a kormányszóvivő asszony is elmondta -, történt ez a bizonyos megegyezés, aminek a jelentését két héttel ezelőtt elfogadta a kormány, és most, hogy úgy mondjam, aprópénzre váltjuk ezt a megállapodást, ami annyit jelent, hogy kezdeményeztem a finanszírozási kormányrendeletnek az ilyen értelmű módosítását. Egy picit kitágítottunk a kormányrendeletben pár kérdést, mert nemcsak a megállapodást vittük be, hanem néhány olyan kérdéskört is, ami megoldatlan volt itt az elmúlt időszakban. Akkor nézzük tételesen! 

A háziorvosoknak, akiknek 2007. december 1-je óta ellenőrizni kell a jogviszonyt, és erre semmiféle technikai jellegű segítséget, tehát számítógépet és/vagy szoftvert nem kaptak az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól, a bevezetjük a jogviszony-ellenőrzés díjazását, ami 50 forint esetenként. Nyilván fölvetődik önökben a kérdés, hogy nem lesz-e ebből teljesítménypörgetés. Szeretném elmondani, hogy nem, mert a jogviszony-ellenőrzésből származó adatok és a háziorvosok jelentéséből származó adatok kétféle csatornán kerülnek be az Országos Egészségbiztosítási Pénztárhoz, és természetesen csak azokat a jogviszony-ellenőrzéseket fogjuk kifizetni, ahol tényleg megvalósult az orvos-beteg-találkozás. Erre működik már egy nagyon jó ellenőrzési rendszerünk, amivel korábban is észleltük, amikor egy bizonyos szolgáltató éjszakánként TAJ-számokat tesztelt nálunk, vagy az OEP rendszerét tesztelte, vagy pedig megpróbált saját adatbázist építeni. Tehát egyrészt figyelünk erre is, másrészt a korábbi jelentésekből rendelkezésünkre állnak a tényleges betegforgalmi adatok, amelyekkel természetesen össze fogjuk vetni - tehát úgy gondolom, hogy teljesítménypörgetés nem lesz. 

Nem volt a megállapodásban, csak az elvében az adminisztráció egyszerűsítése. Tekintettel arra, hogy a kiskorúak a törvény erejénél fogva biztosítottaknak számítanak, ezért a kormány úgy döntött, hogy a gyermekek esetében nem kell jogviszony-ellenőrzést végezni, csak egy alkalommal, amikor a kiskorú első alkalommal, először bekerül a rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy a gyermek háziorvosok először még megkapják a jogviszony-ellenőrzés után a pénzt, ezt figyeli majd az OEP, és amikor a praxis összes, biztosított gyermeke járt már a háziorvosnál, onnantól kezdve nekik nem kell jogviszonyt ellenőrizni. Természetesen módosítani fogjuk a fix díjakat, hogy ezért bevételkiesés ne érhesse őket. 

A háziorvosi ellátás finanszírozását érintő egyéb változások - ahogy ezt korábban mondtam - és a megállapodás alapján felülvizsgáltuk a szakmai szorzók rendszerét, ezért az eddigi 1,1-es szorzó 1,2-re, illetve az 1,2-szeres szorzó 1,3-ra emelkedett. A fix összegű díjazást, aminek a praxisok működtetési költségeit kell tartalmaznia, átlagosan 47 százalékkal emeltük meg. 

Lehetővé tettük, hogy további szakdolgozókat alkalmazzanak az orvosok, illetve, ahol ez már megtörtént, ott a finanszírozás anyagi fedezetét teremtettük meg az azzal, hogy módosítottuk a degressziós ponthatárokat.  

Szeretnék még egy gondolat erejéig visszatérni a jogviszony-ellenőrzéshez. Azon gyógyászati segédeszköz forgalmazók esetében, akik egyedi méretvétel után gyártanak és forgalmaznak gyógyászati segédeszközt - ilyenek például az ortopédcipő-készítők -, miután a jogviszony-ellenőrzés már a felíró orvosnál megtörténik, náluk elengedjük, illetve megszüntetjük a jogviszony-ellenőrzési kötelezettséget. Hozzáteszem: ez csak azokra vonatkozik, akik csak egyedi méretvétel után gyártott gyógyászati segédeszközöket forgalmaznak. 

A fogászati ellátásban a fix díjak szintén megemelésre kerültek, és ezzel párhuzamosan a finanszírozási kódokat tartalmazó egészségügyi miniszteri rendelet is módosulni fog. Ennek az az oka, hogy voltak olyan beavatkozások, amelyek elvégzésének az ellenőrzése nem volt lehetséges. Ezért inkább úgy döntöttünk, hogy a szorzókat, illetve a pontszámot megemeljük 31 forintról 34 forint 40 fillérre - ez körülbelül egy 10 százalékos emelés -, és innentől kezdve nem lehet jelenteni ezeket a beavatkozási kódokat. 

Még két lényeges dolog fért be ebbe a mostani kormányrendelet-módosításba. Az egyik egy nagyon régóta húzódó kérdés megoldása: azoknak a sürgősségi ellátásoknak a befogadása, amelyek központi költségvetési beruházásból készültek el. Ezek az intézmények egy zártkörű pályázaton vehetnek részt a befogadás érdekében. És végül, de nem utolsósorban elkezdtük a teljesítmény volumenkorlát kérdésének megoldását azzal, hogy most már jogszabályban van rögzítve, hogy az egyes intézményi tvk-kat negyedévente felülvizsgálhatjuk, és a kihasználtság függvényében az intézmények között átcsoportosíthatjuk. Erre egyébként már korábban is működött egy úgynevezett tvk-bizottság, de a bizottság munkájának a szabályozása nem volt rögzítve jogszabályi szinten. 

CSÍK RITA (Népszava): - Két pontosítást szeretnék kérdezni miniszter úrtól, mert nem vagyok szakújságíró, és ezért nem értettem teljes mértékig. Ha jól értelmeztem, akkor a gyermekeket kezelő háziorvosok az első alkalommal megkapják azt a bizonyos 50 forintot, viszont a további alkalommal, ha nincs jogviszony-ellenőrzés, akkor hogyan fogják nekik visszapótolni ezt az összeget? Mert, ha jól értettem, akkor emiatt nem éri őket kár. A másik kérdés, hogy ez az 1,1-szeres meg 1,2-szeres szorzó, ez micsoda? 

SZÉKELY TAMÁS: - A gyermek-háziorvosi praxisokban körülbelül 600 és 1000 fő közti gyermeket látnak el. Ez azt jelenti, hogy addig, amíg a praxisba bejelentkezett biztosítottak egyszer el nem mentek a háziorvoshoz - ha számszakilag nézzük, akkor hatszázszor 50 forint. Addig, amíg ezt nem fizettük ki, addig ők is jelentik a jogviszony-ellenőrzést, és megkapják utána a pénzt. Ezt követően viszont a fix díjukat módosítjuk, olyan arányban, hogy az így kiesett bevételt kompenzálni tudjuk. 

A háziorvosok, annak függvényében, hogy milyen szakvizsgával rendelkeznek - például vannak háziorvosaink, akik alapszakvizsgával nem rendelkeznek, de már 25 éve a körzetben dolgoznak, tehát megvan a megfelelő gyakorlatuk - azoknak 1,1-es volt a szakmai szorzójuk. Ez egy nagyon bonyolult matematikai képlet, úgy számoljuk ki a háziorvosok pontszámát, hogy megnézzük, melyik korcsoportba hányan tartoznak. Minden korcsoporthoz tartozik egy bizonyos pontszám, és ezt az orvos szakképzettségével még megszorozzuk. Ez emelkedett meg 1,1-ről 1,2-re, illetve 1,2-ről 1,3-ra. 

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - Szeretném megkérdezni, hogy a degressziós határ hogyan változik? 

SZÉKELY TAMÁS: - A degressziós határ úgy változik, hogy - a degresszió majdnem minden háziorvosi praxist, gyakorlatilag a praxisok 75 százalékát érinti. Ugyanakkor vannak olyan háziorvosi praxisok, ahol 10 pont esik a degresszió alá és így tovább. Ott húztuk meg a határt, ez körülbelül 400 pont. A 400 pont fölötti degressziót szüntetjük meg, tehát a degressziós ponthatár megemelését követően ez azt jelenti, hogy akinek mondjuk, 400-zal csökken a degressziós vesztesége, annak mondjuk a 160 forintos kártyapénzzel kalkulálva 64 ezer forint, akinek pedig, mondjuk ezer volt a degressziós pontszáma, az 160 ezer forint, és így tovább fog változni. 

SERES GERDA (Info Rádió): - Az érdekelne, hogy mikor lépnek életbe ezek a rendelkezések? Az ellenőrzés után mikor kezdik a háziorvosok megkapni a pénzt, a fix emelést? 

SZÉKELY TAMÁS: - Június 1-jétől. Azért volt sürgős a mostani kormány ülésére bevinni és elfogadni ezt a javaslatot, hogy június 1-jétől már be tudjuk vezetni. Jogos a kérdés egyébként, mert a keretszabály úgy rendelkezik, hogy a finanszírozást érintő szabályokat 30 nappal a hatályba lépésük előtt kell kihirdetni, de tekintettel arra, hogy ez pozitív irányú változás, nem hiszem, hogy itt a 30 napot mindenképpen be akarnák tartatni velünk. 

SZALAI EDIT (MTI): - Két kérdésem volna. Ahol további szakdolgozót alkalmaznak, ott hogyan alakul a ponthatár? A másik kérdésem meg, hogy április 1-jéig visszamenőleg kapják meg a háziorvosok ezt a pénzt a június 1-jével életbe lépő rendelettel? 

SZÉKELY TAMÁS: - Természetesen. Tehát a mostani utalásnál úgy fogunk utalni, hogy a kieső hónapok után járó pénzt is megkaphassák. A degressziós ponthatárok vonatkozásában pedig - ahogyan már említettem - minimum 400 ponttól kezdődően és így tovább. 

JUHOS LÁSZLÓ (Reális Zöld Valóság): - Miniszter Úr! Én nem értem a Mikola Istvánt. Mert őszerinte a tavaszi ülések végéig nem lehet tető alá hozni az egészségügyi törvényt. Én azért nem értem, mert egy szekérre való tudományos anyag, egy vagyont fizetett ki már a költségvetés a tanulmányokra. Ön hogy látja ezt a kérdést? Tető alá tudja hozni a tavaszi ülésszak végére? 

Van egy második kérdésem is a felvezető szövegéhez, ugye, hogy a Jánosba vitték be ezeket a sebesülteket, ott pedig igen szűkös a hely, tapasztalatom szerint.  

SZÉKELY TAMÁS: - Az első kérdést az általam benyújtott törvény általános vitája kapcsán már nekem szegezte Mikola úr, és nagyjából ugyanazt mondtam neki, mint amit most önnek ismételten elmondok. Egyrészt június 30-áig egy koncepcionális anyagot kell elkészíteni, nem pedig az egészségbiztosítási törvénynek az új verzióját. Ezt a koncepcionális javaslatot ha a kormány elfogadja, akkor az őszi ülésszakra kell bevinni. Amit most benyújtottunk, és amiről dönt majd a parlament a tavaszi ülésszak során, az az, hogy visszavonja a 2008. évi I. törvényt, tehát az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényt. A koncepciót készítjük el június 30-áig, de erre igaz, amit mondott: számos tanulmány készült ez ügyben, számos egészségpolitikus írt már, konzultáltunk már, és nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az Országgyűlésnek van egy érvényes határozata még 1990-ről, amelynek a megállapításai ma is igazak, és a felszólítások, amik abban meg vannak fogalmazva, azok máig is igazak. Tehát a koncepció elkészítésénél visszanyúlnánk a gyökerekhez.  

A másik kérdés, a János kórház ügyében. A főváros ügyeleti rendje úgy néz ki, hogy az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tulajdonképpen minden szakma vonatkozásában minden napra kijelöl ügyeletes kórházakat, meghatározza, hány ággyal ügyelnek ezek a bizonyos kórházak. Ma például a mai napon a Szent János Kórháznak a megfelelő osztálya ügyelt, akkora kapacitással, hogy lehetővé tette ezt a betegszám fogadását. A traumatológiák úgy működnek, hogy azokra a napokra, amikor ők felvételesek, annyi üres ágyat kell biztosítaniuk, amennyit az ÁNTSZ meghatározott. Szerencsére most a betegek száma ennél kevesebb volt, nem kell új ágyat betolni. 

NÓGRÁDI TÓTH ERZSÉBET: - Elnézést kérek! Miniszter Úr! Itt néhányan szakújságírók, a kollégák többsége nem szakújságíró. Megtenné, hogy elmagyarázná a "degresszív szorzót", illetve a "meghúzzuk a határt"? 

SZÉKELY TAMÁS: - Akkor kezdjük elölről a háziorvosi finanszírozást. Van egy fix elem, ami annak függvényében, hogy a háziorvos mekkora településen rendel, a rendelőben csak ő vagy más háziorvosok is, egy településen vagy több településen rendel, ennek függvényében kapja az úgynevezett fix díjat, ami a rendelő működtetését finanszírozza. Ebben vannak különbségek. Mondjuk, egy fővárosi háziorvos, aki mondjuk tíz másik háziorvossal osztozik ugyanazon a rendelőn, és egy nagy, tízemeletes panelház az ő körzete, az kevesebbet kap, mint az a háziorvos, aki a tanyavilágban dolgozik, nagy távolságra, és esetleg több csatolt község tartozik hozzá. Tehát ez az úgynevezett fix elem. És van az úgynevezett kártyapénz, ami úgy néz ki, hogy van egy praxis, legyen ez egy vegyes praxis, tehát nullától százéves korig lát el betegeket, és mondjuk ebben a praxisban van száz nullától négyéves korú gyermek. A nullától négyéves korú gyermekek után egyenként 4,5 pontot kap. Tehát százszor 4,5, van 450 pontunk. A következő korosztály a négytől tizenkét évesig, ott van kétszáz gyermek, és van erre pontszámként 3,5, tehát kétszázszor 3,5, az hétszáz, négyszáz meg hétszáz, az ezeregyszáz. Most nem mondom végig az összes korcsoportot. És így akkor egyszer csak kapunk egy számot, ami mondjuk, 4500 pont. A 2500 pontra megkapja a háziorvos az egy pontszámra jutó - átlagosan most 160 forintot - tehát 2500 szorozva 160 forinttal, az körülbelül olyan 400 ezer forint körüli összeg. És a 2500 pont és a 4500 pont közötti differenciára van egy nagyon bonyolult képlet és egy táblázat, ezt nem tudom elmondani, mert ezt én sem voltam képes megjegyezni, de ez a 2. számú melléklet a finanszírozási kormányrendeletben. És ahogy gyermekkorunkban a logaritmus táblában meg tudtuk nézni az értékeket, ebben a táblázatban is meg lehet nézni, hogy hány pontja van és annak mennyi a degresszált értéke. 

Ennek az a lényege, hogy a háziorvosokat arra akartuk ösztönözni - és akarjuk most is -, hogy egy bizonyos betegszám fölött ne vállaljanak beteget, mert egy bizonyos betegszám fölött már nem tudják korrektül ellátni őket. De miután a háziorvosi tevékenységnek vannak olyan elemei, amelyek nem feltétlen orvoshoz kötöttek - például egy betegnek reumatikus fájdalmai vannak, és kétnaponta kell mennie injekcióra, vagy nem tud bemenni a rendelőbe, és az asszisztensnő kimegy, és a háziorvos fölvesz egy plusz asszisztenst, hogy amíg ő a betegeket vizsgálja és gyógyítja, addig a háziorvos asszisztenciája beadja az injekciót -, akkor ennek a fedezeteként azt mondjuk, hogy a 2000 a degressziós pont, amit az előbb mondtam. Nem 2500 a degressziós ponthatár, hanem följebb vittük azt, tehát a degresszió helyett ebben a sávban megkapja a teljes összegű finanszírozást, a degresszív finanszírozás és a teljes összegű finanszírozás közti differencia fedezetet nyújt a plusz alkalmazott fizetésére. 

CSÍK RITA (Népszava): - Lehet tudni, hogy ez az egész most így, egységében mennyibe fog kerülni az országos egészségbiztosítónak?  

SZÉKELY TAMÁS: - Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak ez körülbelül 10 milliárd forintba fog kerülni, úgy, hogy ebből körülbelül 1,6 milliárd forint eddig is benne volt a kasszában. Ezt a házi gyermekorvosok kapták vizitdíj-kompenzációképpen. Ugye, már nincs vizitdíj, ezért nem lesz kompenzáció, tehát ez a pénz egyrészt megvolt. Másrészt volt még a háziorvosi előirányzaton körülbelül 1,6 milliárd forint, ez a kettő együtt körülbelül 3,5 milliárd forint volt, amit a háziorvosi előirányzat eddig is tartalmazott. Kell hozzá még 6,5 milliárd forint, amiből 3,5 milliárd forint megvolt a gyógyító-megelőző ellátások különféle maradványsorain, és a fennmaradó összeget szintén a gyógyító-megelőző ellátásokból csoportosítjuk át a háziorvosi ellátásra. Ennek megvan a fedezete a jövő évre is. Miután benne maradtunk a kasszában, és vélelmezzük, hogy a jövőre minimálisan ugyanennyi lesz a gyógyító-megelőző ellátások előirányzata, ezért ez egy olyan intézkedés, amelynek a fedezete a jövő évi költségvetésben is biztosan megtalálható lesz. 

**** 

BUDAI BERNADETT: - És ahogy a szóvivői tájékoztató elején említettem, szeretném folytatni egy témával, mégpedig a magyarországi magyar állampolgárok vízummentességének kérdésével. Újabb jelentős lépés történt annak érdekében, hogy a magyar állampolgárok mielőbb vízum nélkül utazhassanak az Egyesült Államokba. A kormány ugyanis a mai ülésén megtárgyalta az előterjesztést, ami lehetővé teszi az ismert, vagy feltételezett terroristák kiszűrésére szolgáló információk átadását. Az erről szóló nemzetközi megállapodást a tegnapi nap folyamán írta alá Szilvásy György miniszter, illetve April Foley, az Egyesült Államok budapesti nagykövete. És amennyiben az Országgyűlés elfogadja a mai kormányülésen tárgyalt törvényjavaslatot, akkor az utolsó adminisztrációs akadály is elhárul, hogy vélhetően a jövő év január 1-jétől a magyarok vízummentességgel utazhassanak az Egyesült Államokba. 

A terrorizmus elleni küzdelemben történő együttműködés volt ugyanis az egyik feltétele annak, hogy a magyar állampolgárok megkaphassák a vízummentességet. A megállapodás értelmében a felek információt cserélhetnek azokról a személyekről, akik terrorcselekményben vettek részt, vagy ilyen cselekménnyel összefüggésbe hozhatók. A törvényjavaslat természetesen szigorú szabályokat is tartalmaz az adatok védelmére vonatkozóan, így például a hazánk által szolgáltatott, magyar állampolgárokról szóló adatok harmadik országnak vagy nemzetközi szervezetnek nem továbbíthatóak. Az információk cseréjéről szóló törvényjavaslatot a kormány még ma benyújtja az Országgyűlésnek, kérve a házelnöktől a javaslat sürgős eljárásban történő tárgyalását. 

Ahhoz, hogy a tavaszi ülésszakban megszülethessen a tegnapi megállapodást jóváhagyó törvény, mind az öt parlamenti párt támogatása szükséges, erre azonban most jó esély van. Jó esély van azért, mert a konszenzus kialakítása érdekében a kormány már az elmúlt hetekben is folyamatosan egyeztetett mind az öt parlamenti párttal, és magának a megállapodásnak a szövegét is a pártokkal történt egyeztetés során alakította ki.  

Ami a vízummentesség másik feltételét jelenti - talán már sokkal többször beszéltünk erről a feltételről -, van egy másik feltétel is, nevezetesen, hogy 10 százalék alatt legyen az egy évben visszautasított vízumkérelmek aránya. Az elutasítások száma pedig folyamatosan, évről évre csökken, tavaly - talán emlékeznek rá - éppen hogy nem tudtuk teljesíteni ezt az arányt, hiszen 10,3 százalék volt a visszautasított vízumkérelmek aránya. A legutóbbi számítások szerint a jelen állapotra vonatkozóan a hivatalos vízumutasítási ráta 10 százalék alatt van már, úgy tűnik tehát, hogy ez sem lehet akadálya annak, hogy a magyar állampolgárok ezután vízummentesen utazhassanak az Egyesült Államokba. 

**** 

TÓTH SZILVIA (MTI): - Tegnap a miniszter úr azt mondta, hogy az úgynevezett érzékeny adatokat nem lehet majd átadni, a megállapodás nem teszi ezt lehetővé. De pontosan akkor milyen adatok köre az, amiket át lehet adni, és mik azok, amik már nem tartoznak ebbe a kategóriába? 

BUDAI BERNADETT: - Azt tudom tételesen felsorolni, hogy melyek azok az adatok, amelyek átadásra kerülhetnek. A személy teljes neve, illetve ha vannak és ismertek, akkor az álnevei. A születési helye és ideje, az útlevélszáma, vagy egyéb más, személyazonosításra alkalmas okmányának a száma, a jelenlegi vagy korábbi állampolgársága, ha volt korábbi állampolgársága. Egyébként pedig bármely más rendelkezésre álló, azonosításra szolgáló információ is átadható - ideértve tehát a biometrikus azonosító információkat is -, akkor, ha a törvény lehetővé teszi, és az átadó fél úgy ítéli meg, hogy azok átadhatóak. Tehát magyarán: hogyha a magyar fél úgy ítéli meg, hogy ezek átadhatóak, akkor át lehet adni. 

ÚJSÁGÍRÓI KÉRDÉS: - Ujjlenyomat? 

BUDAI BERNADETT: - Például az ujjlenyomat biometrikus adat, vagy a fénykép, ami talán egy egyszerűbb, életszerűbb példa ma még erre. 

TÓTH SZILVIA (MTI): - Egy kis kiegészítés, és csak a pontosítás kedvéért: tehát például szexuális beállítottságra, betegségre vonatkozó adatokat ennek eredményeként nem lehet kiadni? Vagy ez is a magyar fél mérlegelése, hogy kiadnak-e ilyen adatokat, ha ilyen típusú kérés van? 

BUDAI BERNADETT: - Pontosan úgy fogalmaz ez a jogszabály, hogy bármely más rendelkezésre álló, azonosításra szolgáló információ akkor adható ki, hogyha a törvény ezt lehetővé teszi, és a kiadó fél - ugye, ez esetben Magyarország - úgy ítéli meg, hogy ez kiadható. Ez az én értelmezésem szerint azt mondja, hogy törvényi felhatalmazás esetén lehet, és nem automatikusan. 

FARKAS KATALIN (Duna Televízió): - Csak szeretném, ha megerősítené azt az információnkat, hogy Gyurcsány Ferenc ma fogadta Parragh Lászlót. Úgy tudjuk, hogy egy kétórás megbeszélésre készült a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, illetve a kormányfő. Miről volt szó, ha tudhatnánk?  

BUDAI BERNADETT: - Ez a megbeszélés jelenleg is zajlik, úgyhogy nem tudom önnek még elmondani, hogy miről volt szó. Információim szerint 14 órakor kezdődött a megbeszélés a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökével, alelnökeivel. A magyar kormány részéről Gyurcsány Ferenc miniszterelnökön kívül Bajnai Gordon és a Pénzügyminisztérium képviseletében Keller László államtitkár vesz rajta részt. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által az asztalra tett javaslatokról - költségvetési, gazdaságpolitikai javaslatokról, a foglalkoztatás bővíthetőségének kérdéséről -hallgatják meg a kormány jelenlévő tagjai a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatait, annak érdekében, hogy párbeszéd során lehessen kialakítani majd azokat a végső kormányzati döntéseket, amelyeket e témákban meghoz a kabinet. 

Köszönöm szépen! Ha nincs más kérdésük semmilyen témában, akkor köszönöm, hogy eljöttek a mai szóvivői tájékozatóra.